|
2010-09-13 18:11:04, hétfő
|
| |
| |
Miért is kell az embernek az óra? Hogy tudja mennyi az idő? És azzal mit ér el?
Mit ér el vele, hogy tudja, mennyi is a pontos idő? Ha tudja, tudni fogja, hogy épp
késésben van-e vagy sem. De ez ma már nem sokat határoz, hisz ha nincs
késésben, akkor is ugyanúgy rohan, mintha abban lenne. És ez szerintem nem jó.
Nem jó, hogy a világ ennyire felgyorsult, és ennyire nincs tekintettel senkire.
Ugyanúgy ahogyan a benne élő emberek sem. Mi értelme rohanni naphosszat?
Reggel fölkelsz, az ébresztőóra monoton csengésére, elmész dolgozni, vagy
iskolába, ott vagy egész álló nap, nem foglalkozol senkivel, csak teszed a dolgod,
majd este elindulsz haza. Persze egész nap nem ettél semmit ezért hazafele
beülsz valami gyors étkezdébe, és magadba tömsz valami hű, de fantasztikusan
egészségkárosító kaját, amiből heti egyszer is ,,elég" lenne enned.
Aztán rohansz tovább, lökdösődöl a villamoson, metrón (ahova már a mozgólépcsőn
is rohantál, de hogy minek) , hogy bár már nincs egy csepp hely se, de te azért még
felférj, és szoronghass ott pár megállót, amit igazság szerint le is sétálhatnál, hisz
ártani nem ártana. Vagy ha már mindenképp tömegközlekedéssel akarnál menni és
látod, hogy már nem férsz fel, akkor mért nem várod meg a következőt? Úgyis öt
percenként jön, addig meg valószínűleg se halálra fagyni, se meghalni nem fogsz a
friss levegőn.
Aztán hazaérsz, ahol nem vár semmi, hisz a rohanásban élni is elfelejtettél. Élni.
Tudod még mi is az, az élet?
Az élet, amihez kell minimum egy társ, aki melletted áll, és segít, ha baj van. Vagy
esetleg egy-két gyerek sem árt. (Tudod mi az a gyerek? Az, az emberpalánta, akit
még az előbb a tömegközlekedési eszközön majd megöltél a nyomorgásoddal. Na,
ő ott lent volt a gyermek, sokkal lejjebb, mint amilyen szögben te a világot szemléled.)
De mindegy is, hazaérsz a semmibe, kaja egy szál se. Ami persze mindegy, hisz
úgyis te már úgyis ettél egy kis ,,táplálót". Leülsz a tévé elé és butítod magad, hisz
az kell még ennek a világnak, egy hülye ember. Egy ember, aki azt se tudja, minek
van itt. Minek él egyáltalán.
Azért, hogy e világban rohanjon? De minek? Nem érsz rá? Néha azért nézz körül és
lásd meg a világ apró csodáit, melyek csak rád várnak, és csak neked léteznek,
annak a szemnek, amit ezek észrevételére teremtettek.
Vedd már észre, hogy nem ebből áll az életed, nem a folytonos futkosásból, hanem
a szeretetből és a dolgokból, amiket magad mögött hagysz az utókor számára.
Amiből majd ők tudják, hogy ez itt, igenis te voltál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Az időről |
|
|
|
Címkék: egészségkárosító, tömegközlekedési, nyomorgásoddal, fantasztikusan, észrevételére, elfelejtettél, emberpalánta, mozgólépcsőn, valószínűleg, foglalkozol, szoronghass, sétálhatnál, teremtettek, ébresztőóra, felgyorsult, szeretetből, tekintettel, futkosásból, mindenképp, percenként, lökdösődöl, naphosszat, rohanásban, csengésére, villamoson, következőt, egyáltalán, elindulsz, folytonos, dolgokból, szemléled, étkezdébe, szerintem, melletted, világban, dolgozni, világ ennyire, ébresztőóra monoton, csepp hely, rohanásban élni, tömegközlekedési eszközön, világot szemléled, hülye ember, világ apró, folytonos futkosásból, utókor számára,
|
|
Offline
